Hogyan számold ki a beépített szén-dioxidot a projektedben?

A beépített szén-dioxid (embodied carbon) akkor válik valóban kézzelfoghatóvá, ha életciklusban gondolkodunk. Az EN 15978 szabvány pontosan erre ad módszertant: a nyersanyag kitermelésétől kezdve a gyártáson, szállításon és beépítésen át egészen a bontásig és az újrahasznosításig kell számolnunk a CO₂-kibocsátást.

Vegyünk egy beton példát, amely a leggyakrabban használt építőanyag – és az egyik legnagyobb CO₂-kibocsátó.

1. Beton gyártása

• A cement előállítása az egyik legnagyobb kibocsátású ipari folyamat: 1 tonna cement gyártása kb. 0,6–0,9 tonna CO₂ kibocsátással jár (forrás: IEA).

• Ha 1 m³ beton kb. 300 kg cementet tartalmaz, ez önmagában kb. 200–270 kg CO₂/m³.

• Ehhez hozzáadódik a sóder, homok, víz és a keverés energiaigénye → összesen kb. 250–300 kg CO₂/m³ beton.

2. Szállítás az építkezésre

• Átlagosan 30 km-es szállítás teherautóval 1 m³ beton esetén kb. 5–10 kg CO₂-t jelent (üzemanyag-felhasználástól függően).

3. Beépítés (építkezés)

• A beépítéshez használt energia (pl. szivattyúzás, daru, gépi keverés a helyszínen) kb. 2–5 kg CO₂/m³.

• Ez látszólag kicsi, de nagy volumeneknél komoly tényezővé válik.

4. Bontás az élettartam végén

• Egy épület bontása során a beton eltávolítása és darálása kb. 10–20 kg CO₂/m³ kibocsátással jár.

5. Tárolás és feldolgozás

• Ha a bontott betont hulladékként tárolják → nagyobb a karbonterhelés.

• Ha újrahasznosítják (pl. zúzott kőként útépítéshez), akkor jelentősen csökken a nettó kibocsátás, mert helyettesít más anyagokat. Ez a körforgásos gazdaság egyik legfontosabb előnye.

Összesítés egy m³ beton életciklusára

• Gyártás: ~250–300 kg CO₂

• Szállítás: ~5–10 kg CO₂

• Beépítés: ~2–5 kg CO₂

• Bontás: ~10–20 kg CO₂

• Tárolás/feldolgozás: ± (attól függően, hogy hulladék vagy újrahasznosítás)

👉 Egy m³ beton teljes életciklusának beépített szén-dioxidja tehát kb. 270–330 kg CO₂, amelyet újrahasznosítással jelentősen mérsékelhetünk.

Nemzetközi példák

• Norvégia – Powerhouse projektek: itt a beton mennyiségét optimalizálják, és ahol lehet, újrahasznosított adalékanyagot használnak, így akár 30–40%-kal is csökkenhet a CO₂-terhelés.

• USA – EC3 adatbázis: a beruházók összehasonlíthatják a különböző betonkeverékek karbonintenzitását, így előnyben részesíthetik az alacsony kibocsátású megoldásokat.

Magyarország – lehetőség az előrelépésre

Bár az LCA-számítás jelenleg nem kötelező, a fenti példa jól mutatja, milyen egyszerű és átlátható módszert ad a beruházóknak a beépített CO₂ számszerűsítésére. Ezért célszerű lenne szélesebb körben alkalmazni – akár önkéntesen, akár jövőbeni szabályozás előkészítéseként.

Források

• EN 15978 szabvány – Sustainability of construction works

• IEA (2022): Cement Technology Roadmap

• Carbon Leadership Forum – EC3 Tool

• One Click LCA – Life Cycle Assessment Software

• Powerhouse Norway – Energy positive buildings