Adatközpontot építesz Magyarországon? Akkor felejtsd el, hogy „csak egy csarnok sok gépésszel”.

Az adatközpont-építés mostanra olyan lett, mint a repülőgép-összeszerelés: kívülről „doboz”, belülről kritikus infrastruktúra, ahol a hibát nem javítgatod utólag hétvégén. Ha elrontod, nem „kényelmetlen lesz”, hanem leáll a szolgáltatás, borul a szerződés, ég a reputáció.

És miközben a magyar építőipar a klasszikus szegmensekben ingadozik, a digitális infrastruktúra iránti igény Európában rekord ütemben tolja fel a data center kapacitásokat. 2025-re például CBRE alapján rekord mennyiségű új kapacitás érkezését várták, kifejezetten AI- és felhő-kereslet miatt.
A gond csak az: a piac gyorsabban nő, mint a hozzáértés (és sok helyen gyorsabban, mint az áram és hálózati csatlakozás).

1) Az első tévedés: „Ezt a generálkivitelező is megoldja”

Nem fogja. Pontosabban: a beton, fal, tető részt lehet, hogy igen. De az adatközpont nem ott bukik el.

Az adatközpont valójában épületbe csomagolt gép:

• a gépészet és villamos rendszerek értéke sokszor meghaladja a „dobozét”,

• a redundancia (N+1 / 2N) nem powerpoint, hanem duplikált körök, tápok, szivattyúk, automatika és tesztelt átkapcsolások,

• a komissziózás (terheléses próbák, hibaszcenáriók) a projekt vége felé nem opcionális cirkusz, hanem a valós átadás.

Ha valaki csak annyit tud mondani, hogy „jó PUE-t csinálunk”, de nem tud beszélni hibamódokról, izolálásról, BMS-integrációról és átadás utáni üzemeltetési fegyelemről, akkor ő nem data center kivitelező – csak data center környékén dolgozik.

2) A második tévedés: „Majd a levegő elviszi”

A levegő hűtésre nagyjából addig „elég”, amíg alacsony a teljesítménysűrűség. Az AI/HPC világában viszont a hőtermelés ott tart, hogy a levegővel hűtés sokszor gazdaságtalanul erőszakos (több ventilátor, több energia, több zaj, több kockázat).

A folyadékhűtés térnyerése nem divat, hanem fizika: az ASHRAE TC 9.9 külön white paperben írja le, hogy miért terjednek a liquid megoldások a mainstream adatközpontokban.

PUE: a villanyszámla nem szeret vitatkozni

A PUE (Power Usage Effectiveness) arról szól, mennyi „melléküzem” (hűtés, veszteségek, segédüzemek) megy el az IT-hez képest. A gond az, hogy iparági átlagban a PUE évek óta csak lassan javul – Uptime Institute elemzés szerint 2023-ban az iparági átlag PUE kb. 1,58 volt.

Magyarul: ha te 1,6-on üzemelsz, az nem „majdnem jó”, hanem hosszú távon égeted a pénzt – főleg nagy MW-os rendszereknél.

3) Hűtési technológiák: nem a marketing dönti el, hanem a kivitelezhetőség és az üzemeltetés

A hűtésnél nem az a kérdés, hogy „modern-e”, hanem hogy:

• szerelhető-e tisztán (por, szennyeződés, fegyelem),

• szervizelhető-e leállás nélkül,

• és hibatűrő-e (szivárgás, szelepek, érzékelők, automatika).

A) Léghűtés (klasszikus)

Működhet kisebb sűrűségre, de kivitelezésben tipikusan ezek a csapdák:

• álpadló és légveszteségek (tömítések, illesztések),

• hideg/meleg folyosó lezárás összehangolása tűzvédelemmel,

• sok ventilátor = több energia és több meghibásodási pont.

B) Direct-to-Chip / Direct Liquid Cooling (D2C/DLC)

A „félúton” lévő realitás: a kritikus chipeket folyadékkal hűtöd, a többit levegővel. Itt a kivitelezői munka szintje ugrik:

• CDU (Coolant Distribution Unit): primer és szekunder körök szétválasztása, beszabályozás, redundáns szivattyúk, stabil áramellátás.

• anyag- és korróziófegyelem: ha rosszul kevered a fémeket/anyagokat, a rendszer később bosszul meg mindent.

• szivárgáskezelés: nem elég „nem szivárog”. Észlelni kell, lokalizálni kell, és automatizáltan izolálni kell (BMS-be kötve). A leak detection megoldások és a monitoring a liquidnél nem extra, hanem alap.

C) Immersion (merülő hűtés)

Ez már nem „adatközpont-gépészet”, hanem adatközpont-logisztika + statika + folyadékkezelés.A kritikus pont sokszor nem a hűtéselv, hanem:

• padlóterhelés és teherelosztás (brownfieldnél gyakran megerősítés),

• daruzhatóság, szervizprotokoll,

• folyadék tisztasága és kezelésének fegyelme (ha bekerül a por, az nem „kis gond”, hanem drága gond).

4) 2025-től a hűtés jogi téma is lett: F-gáz, admin, képzés, biztonság

Aki 2025 után adatközpont-hűtést telepít, annak nem elég a műszaki tudás: a szabályozási megfelelés is projekt-kockázat.

Magyar szabályozás: 2025. március 1.

A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság külön tájékoztatót adott ki a 2025. március 1-jétől hatályos hazai változásokról, és részletes anyagokat is publikált.
A változások lényege röviden: tágul a fókusz, szigorodik az adatszolgáltatás és átalakul a képzési/nyilvántartási logika. Erről összefoglalót a NAK is közölt.

Jogszabályi háttér oldalon:

• 2024. évi LXXXVII. törvény a klímagázokról

• 458/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet a végrehajtási keretekről

EU szint: F-gáz rendelet 2024/573

Az Európai Bizottság összefoglalója szerint az (EU) 2024/573 rendeletet 2024. február 7-én fogadták el, és 2024. március 11-től alkalmazandó.
Ez a gyakorlatban azt jelenti: aki ma hűtési rendszert választ, annak előre kell gondolkodnia, milyen hűtőközeg, milyen megfelelés, milyen üzemeltetési kockázat és milyen jövőállóság. (Nem, nem a prospektus dönti el.)

5) Fenntarthatóság: az adatközpont nem csak fogyasztó – hőtermelő is

A modern adatközpontoknál egyre erősebb elvárás a hatékonyság, mérés és jelentés. Az EU Energiahatékonysági Irányelv (EED) adatközpontokra vonatkozó KPI riportolásáról több összefoglaló is részletezi, hogy a nagyobb (tipikusan 500 kW feletti) üzemeknél fókuszban van az energia, a hőhasznosítás, a vízhasználat és a mérés/monitoring.

Hulladékhő: ha liquid van, a hő „használhatóbb”

Liquid rendszereknél gyakran magasabb hőmérsékletű hő áll rendelkezésre, ami javítja a hasznosítás esélyét. Nem automatikus pénznyomda, de komoly lehetőség – és Európában a data center hulladékhő távhőbe integrálásáról már friss (2025-ös) szakirodalmi áttekintés is született.
Budapest távhős kontextusában pedig régóta futnak hálózatfejlesztési irányok (pl. „hőgyűrű” jellegű gerincek), ami elvben kedvez a nagy, stabil hőforrások bekötésének – de ehhez üzleti megállapodás, műszaki csatlakozás és üzemviteli prioritás kell (az első mindig a szerverek védelme).

6) Gyors, kíméletlen ellenőrző lista (beruházónak)

Ha ezt a 8 kérdést nem tudják érdemben megválaszolni, akkor még nem tartanak ott:

1. Milyen redundancia van (N+1/2N), és hogyan tesztelik átadáskor?

2. Mi a hűtési stratégia most és 3 év múlva (AI sűrűségre)?

3. Van-e leak detection + automatikus izolálás BMS-be integrálva?

4. Ki viszi a klímagáz admin/nyilvántartás és képesítések felelősségét?

5. Mi a komissziózás forgatókönyve (hibaszcenáriók, terheléspróbák)?

6. Hálózati áramcsatlakozás kockázata és ütemezése kezelve van?

7. Van-e valós PUE cél, és mi az eszköz hozzá (nem csak „jó lesz”)?

8. Hulladékhő: van-e reális hasznosítási koncepció és partner, vagy csak PR?

Zárás

A jövő adatközpontja nem „zajos szerverterem”, hanem precízen szabályozott, mért, felügyelt rendszer – egy ipari létesítmény, ami digitális szolgáltatást gyárt. Magyarországon ebbe most sokan akarnak belépni, de attól, hogy valaki látott már chillert, még nem lesz data center kivitelező.

Aki ezt időben felismeri, és nem „csarnokot” rendel, hanem üzemelő infrastruktúrát, az nemcsak stabilabb rendszert kap, hanem hosszú távon olcsóbban is üzemel.

Források

• Európai adatközpont-kapacitás rekord 2025-ben (CBRE/Reuters).

• Európai data center férőhely-hiány, AI kereslet (Reuters).

• Grid csatlakozási késések és kockázat (ITPro).

• Uptime Institute: 2023-as iparági átlag PUE ~1,58.

• ASHRAE TC 9.9: Liquid cooling mainstream adatközpontokban (white paper).

• NKVH: 2025. március 1-től változó hazai F-gáz szabályozás + részletes PDF-ek.

• NAK összefoglaló a lényeges változásokról.

2024. évi LXXXVII. törvény a klímagázokról; 458/2024. (XII.30.) Korm. rendelet.

• Európai Bizottság: F-gáz rendelet (EU) 2024/573 alkalmazása 2024.03.11-től.

• Data center KPI riportolás / EED értelmezések (összefoglalók).

• Data center hulladékhő távhő-integráció – 2025-ös szakirodalmi review.

• FŐTÁV „hőgyűrű” kontextus (hálózati fejlesztések).

• Toldy Tech: data center szolgáltatások (tervezés, redundancia, kivitelezés).